Prof. Dr. Faragó Sándor rektor 2010/11-es ünnepi tanévnyitó beszéde

 

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM 2010/2011-ES TANÉVÉNEK TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉGE

Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár

2010. szeptember 4.

 

 

Dékán Úr, Alpolgármester Asszony, Alelnök Úr, Rektor-helyettes Urak, Dékán Asszony, Dékán és Dékán-helyettes Urak, Kedves Vezetőtársaim, Tanártársaim, Kedves Elsőéves Diákjaink, Tisztelt Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!

 

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusának ünnepi tanévnyitó központi tanácsülésén, amelyet ez évben a Geoinformatikai Kar ünnepi tanévnyitó Kari Tanácsülésével kötöttünk egybe.

 

Ahogy Önök Kedves Hallgatóink, úgy az egyetem és annak tanári kara is készült az új tanévre. Ahogy a gyermeket váró szülők készülnek az új jövevény fogadására, úgy készülünk mi is mindig az új évfolyamok érkezésére. Alig telt el néhány hónap, hogy diplomákkal a tarsolyukban végleg elengedtük több ezer tanítványunk kezét, már is kopogtat a követő nemzedék. Számunkra ez a távlat az egyedüli esély arra, hogy leküzdjük az elbúcsúztatott régi, kedves tanítványok elvesztése feletti bánatot, várni a helyükbe lépő újakat.

Ilyenkor minden egy kicsit megszépül, új épületek épülnek, hogy Önök – felsőbb éves diáktársaikkal együtt – birtokba vehessék, belakhassák azokat.

 

Pályázati irodánk jóvoltából, a karok szakmai közreműködésével, gazdasági főigazgatóságunk gazdasági és műszaki támogatásával a a hátunk mögött hagyott 2009/2010-es tanévet is sikerévként könyvelhettük el a pénzforrások megszerzése szempontjából. Nyertes pályázataink keretében elnyert támogatás összege 9,1 milliárd forint, amelyből 8,4 milliárd uniós vagy uniós társfinanszírozású, 0,7 milliárd forint pedig hazai finanszírozású. Ezen óriási forrásoknak a felhasználása elsősorban a 2010/2011-es tanévben esedékes.

Ezen óriási összegből mintegy 5,1 milliárd forintot beruházásokra fordítunk, 2,6 milliárdot kutatásra és 1,4 milliárdot képzésekre.

A TIOP 1.3.1. keretében, „Zöld Egyetem” programunkra 4,6 milliárd Forintot nyertünk. Fejlesztéseinket Sopronban, Győrben, Mosonmagyaróváron és Szombathelyen valósítjuk meg. TIOP és NYDOP forrásokból 8 milliót nyertünk könyvtári szolgáltatás-fejlesztésre, 40 milliót múzeumfejlesztésre, 149 milliót a Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda felújítására, 147 milliót a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Iskola infrastrukturális fejlesztésére.

Ennek megfelelően mintegy 2,2 milliárd forint értékben, Egyetemi Laboratóriumi Központ építése van folyamatban Sopronban, 21 – kutatási, oktatási és szolgáltatási feladatokat ellátó – akkreditált laboratórium létesítésével, illetve a meglévők koncentrálásával, felújításával. Mintegy 330 millió forintot fordítunk Sopronban közgyűjteményi funkciókat ellátó, családbarát épület kialakítására – a „nyitott intézmény” gondolat jegyében. Mindez nagyhírű gyűjteményeinknek, Európa hírű Botanikus Kertünknek a gyakorlatorientált oktatásba, az ismeretterjesztésbe és az Egyetem PR tevékenységébe történő integrálását segíti elő. Ennek az épületnek az építése is jó ütemben halad.

Szombathelyen, a Természettudományi Kar képzéseinek korszerű feltételrendszerét teremtjük meg fél milliárd forintnyi fejlesztéssel. A munka készre jelentése megtörtént, jelenleg a műszerpark szállítása és beszerelése van folyamatban. Mosonmagyaróváron 420 millió forintos költséggel gyakorlati oktatási és kutatási helyek létesítésére kerül sor. Győrben, Apáczai Karunkon 350 millió forintból oktatást segítő képzési helyek kialakítása történik meg. Mindhárom beruházást az elkövetkezendő hónapokban, az őszi szemeszter első felében adjuk át. Emellett az egyetem átfogó informatikai fejlesztésére, valamint a bemutatott részprojektek informatikai támogatására további fél milliárd forintot nyertünk.

Közoktatás fejlesztési pályázaton elnyert egyenként 150-150 millió forintnyi pályázatokból az év első felében lázas munkával folytak a BÓLYAI JÁNOS Gyakorló Általános Iskolánk és Gimnáziumunk, valamint soproni LEWISZKY ANNA Gyakorló Óvodánk felújítási munkálatai. Az elmúlt napokban mindkét beruházás befejeződött és átadásra került, így óvodásaink, illetve általános és középiskolásaink megszépült, korszerű, európai színvonalú intézményekben tanulhatnak.

Folyik Aranykapu Gyakorló Óvodánk tetőrekonstrukciója és a Közgazdaságtudományi Kar impozáns épületének homlokzati restaurálása is.

 

1,9 milliárd forintot nyertünk a kutatóegyetem pályázaton. További 544 millió forintot fordíthatunk megújuló energiaforrás és technológia, illetve klímaváltozás kutatásra, 99 milliót Baross, 60 milliót pedig OTKA Programokra.

 

Kilenc, különféle képzési célú projektet nyertünk – mint említettem 1,4 milliárd forint értékben – a társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) keretében, például a képzők képzésére, a tudás és a tudományos eredmények terítésére, hasznosítására a társadalom legszélesebb, különböző képzettségű rétegei felé, az egyetem szellemi, szervezeti és kutatási szerkezetfejlesztésére, a könyvtári hálózat fejlesztésére, pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítására, vagy a kompetencia alapú oktatásra.

 

Újra és újra építkezni, majd magasabb szinten kutatni, oktatni fogunk. Tehát – ahogy egyetemünk jelmondata is mondja – „Jövőt építünk”. Remélem, hogy tanulmányaikat most kezdő hallgatóink, akik már az új, vagy megújult épületeket használhatják, az új lehetőségek birtokában eltökéltebben, céltudatosabban és eredményesebben folytatják majd tanulmányaikat, mint elődeik tehették.

 

 

Tisztelt Szenátus, Tisztelt Kari Tanács!

 

Jelentem, hogy 10 karunkon várhatóan 4706 új hallgató kezdi meg tanulmányait, köztük 2585 fő államilag támogatott, 2121 fő pedig költségtérítéses képzés keretében. (Az év elején keresztfélévben felvett 266 elsőévessel együtt tehát az idén csaknem ötezer elsős tanulhat egyetemünkön.) Felvett hallgatóink száma 7%-kal, államilag támogatott hallgatóink aránya 2%-kal, költségtérítéses hallgatóink aránya 13%-kal magasabb a 2009-es értékeknél. Mindez a mai magyar viszonyok között nem kis teljesítmény.

Sopronban 1363, Szombathelyen 1663, Győrben 1259, Székesfehérváron 236, Mosonmagyaróváron 185 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. Így öt egyetemi városunkból Sopronban várhatóan 4470, Szombathelyen 4250, Győrben 4000, Mosonmagyaróváron 810, és Székesfehérváron 590 hallgatónk folytat tanulmányokat a 2010/2011-es tanévben. Összes hallgatói létszámunk megközelíti a 14 és fél ezret. Számukra diákhoteljeinkben összesen 2800 magas komfortfokozatú férőhely áll rendelkezésre.

Hat doktori iskolánkban 180 fő folytathat PhD doktori tanulmányokat. Öt gyakorló intézményünkben 2300 gyermek tanul, illetve jár óvodába. A Nyugat-magyarországi Egyetemen tehát a tanévkezdés mintegy 17 ezer gyermeknek és ifjú felnőttnek jelenti az újabb szakaszt a tudás grádicsán való feljebbkapaszkodásra.

Az elmondottak jövőépítő stratégiánk folyamatos beteljesülésének következményei, s az egyetem – beleértve a gyakorló intézményeket is –mintegy ezerfős tanári gárdája kiváló oktató-nevelő munkájának a megérdemelt gyümölcse. Az évezred elején meghirdetett – a tudományos minősítettek számának növelését célzó – programunknak köszönhetően az egyetemnek mára csaknem 500 minősített oktatója van. Ez 60% feletti átlagot jelent, amely érték, a régi egyetemi karokon eléri a 70-80%-ot. Ez is messze az országos átlag feletti, alkalmasint élenjáró pozíció.

Ezen számoknak nemcsak statisztikai jelentősége, de üzenete is van. Az egyetem tudós tanárainak és infrastruktúrájának segítségével a legmagasabb minőségben képes megvalósítani küldetését, a 21. század igényeinek eleget tevő tudásszinttel bíró, magasan kvalifikált szakemberek kibocsátását úgy, hogy azok mentálisan – lelkileg, emberséggel – is felvértezve tudják szolgálni hazájukat, nemzetüket.

 

 

Tisztelt Hallgatóság, Kedves Vendégeink!

 

Az elmondottak alapján talán nem kétséges, hogy minden vonatkozásban új évet kezdünk, új időszámítást élünk meg. Különösen új és más lesz ez a tanév azon okból is, mert új Kormánya van e hazának, új koncepcióval a nemzet felemelkedését megcélzandó, s benne új elképzelésekkel, új tervekkel a köz- és felsőoktatás megújítását, átalakítását illetően.

Talán mindenki számára elfogadhatók a Parlament „Legyen béke, szabadság és egyetértés” üzenete (amit „A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozataként” ismerünk), amely összecseng a mi hagyományainkkal is, mint ahogy azok a gondolatok is, amelyek szerint „Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.”

E helyütt és tanévünk kezdésekor, én a munka fontosságát és a munkára alapozott teljesítmény előrevivő, gazdagító, sőt boldogító elsőbbségét emelném ki. Számunkra – tanárok és diákok számára – annak a gróf SZÉCHÉNYI ISTVÁNNAK a gondolatait idézem, aki halálának 150. évfordulójára az idén emlékezünk.

 

„... a munka és szorgalom – mi csak szavakkal más, de magában nem egyéb, mint az ember szüntelen küzdelme az anyaggal – alkotják egyesnek, mind nemzetnek egyedüli biztos és tartós boldogsági alapját...”

 

Mindehhez szabadságra, békére, egyetértésre és rendre van szükség. A szabadságnak – egyes nézetekkel szemben őszintén hisszük – nem ellentéte sem a béke, sem az egyetértés, sem a rend. A szabadságnak a szabadosság, a parttalanság, a békétlenség, a széthúzás, a rendetlenség az ellentéte. S különösen nem ellentéte, sőt feltételei a felsoroltak a demokráciának, amely eszméinknek tántoríthatatlan alapköve.

Számunkra az új kormányzati koncepciók oktatási, és hangsúlyozottan nevelési munkánkban jelentenek szilárd támaszt. Egyetemünk abban a kedvező helyzetben van más felsőoktatási intézményekkel szemben, hogy a selmeci-soproni hagyományok a nevelés folytonosan élő, az ifjúságot gazdagító, erősítő eszközét adták a kezünkbe. Ezért mások egyetemistáink, ezért jobban végzett hallgatóink minden más intézmény ifjainál. Erre mi büszkék vagyunk, s a jövőben is ezekre az évszázados értékekre kívánunk építeni. Mert ugyancsak Széchényit idézve:

 

„... az ifjúság nevelése egy olyan országban, mely létéhez és szabadságához ragaszkodik, tekintettel minden honpolgárnak hazája iránti kötelességére, tökéletes kell hogy legyen.”

 

A tökéletes nevelés által tökéletességet megcélzó iskola az egyedüli záloga hazánk felemelkedésének, szürke állománya a legnagyobb tőke, amely versenyképessé teszi, jó esetben kiemeli a nemzetek közül. Ennek felismerése, feltárása, támogatása a nemzetet képviselő és szolgáló mindenkori kormányzat legfontosabb feladata. Az ismertté vált programokból úgy tűnik, hogy az oktatási kormányzat végre felismerte ezt, s a soha meg nem valósított kinyilatkoztatások után, végre tenni is kíván mindezekért.

 

„Minél nagyobb a műveltség, annál több ágra oszlik minden tudomány, minden mesterség, s minél jobban eloszlik, annál magasb lépcsőre emelkedik, mert minden ágán külön ember lévén, azt legnagyobb tökéletességre bírhatja. S csak azon a földön lehet a gazda verítékiért megjutalmazva, melyen egyedül maga s nem más gazdálkodik, melyen önmarhája legel csak, s nem minden bitang ront s tipródik.” – írta Hitel című munkájában újfent SZÉCHENYI.

 

Mennyire aktuálisak ezek a sorok napjainkban! S milyen aktuálisan egyetemi munkánk vezérfonalaként is. Elhibázott köz- és felsőoktatás-politikát kell haladéktalanul, hatékonyan és 21. századi módon helyrehozni, megőrizve mindent, ami jó, visszaemelni tevékenységünkbe mindazt, amitől hibásan – többnyire nézeteink, véleményünk ellenére – megválni kényszerültünk, s továbbfejleszteni a pedagógikumot a tudomány legújabb, de igazoltan kipróbált és bevált eredményeivel. Soha többé ne legyen a magyar köz- és felsőoktatás bizonyítatlan koncepciók játszótere. Ne lehessen kompetenciát fejleszteni szükséges mértékű lexikális tudás nélkül, diákot felsőbb osztályba engedni tényleges tudás híján, egyetemre hallgatót személytelenül felvenni, pedagógust bolognai módon képezni, s folytathatnánk az elvetendő múltbéli anomáliákat. Hogyan is írta SZÉCHENYI?

 

„Minden ember, minden nemzet saját kárán okul. Tapasztalást egyik sem vesz ingyen át. A különbség csak az, hogy míg a botor, tapasztalásért egész üdvét veri sáncba, s ekképp nem ment meg semmit: addig az eszélyes lehető legolcsóbb áron vásárolja meg azt, s felkincsel sokat.”

 

Legyünk mi eszélyesek, okuljunk saját kárunkon, s évszázados tapasztalatainkra, a magyar iskola tradícióira, világraszóló eredményeire építve teremtsük újjá a magyar iskolát. Ha a közoktatást új és hatékony pályára tudjuk állítani, akkor megújulhat, és még sikeresebb lehet a felsőoktatás, benne a Nyugat-magyarországi Egyetem is.

Nem lesz kis munka, mondhatni embert próbáló feladat lesz, de bennünk megvan az elszántság, az akarat, hisz erre köteleznek bennünket hagyományaink, elődeink példái, sok évszázados történelmünk.

 

 

Kedves Munkatársaim, Tanítványaink!

 

Tanácsülésünk végén, kérem, hallgassák jó szívvel azokat a gondolataimat, amelyekkel az elmúlt 8 évben minden tanévnyitó beszédemet zártam, s az Önök bizalmából most kilencedszer ismételhetek meg.

 

„Kövessük elődeink példáját, fonjuk szorosabbá kötelékeinket mind az öt városban, mind a tíz karon, s akkor bármekkora feladatok tornyosulnak előttünk, képesek leszünk azokat leküzdeni, bármilyen árnyak vetődnek ránk, képesek leszünk azokat megvilágosítani, s akkor valóban fényes jövő vár itt ránk a Nyugat-magyarországi Egyetemen. E szellemben szolgáljunk tovább az új tanévben. Ehhez kérem –Himnuszunk szavait idézve – Isten áldását minden oktatónkra, hallgatónkra és Alma Materünkre.”

 

E gondolatok jegyében a Nyugat-magyarországi Egyetem 2010/2011-es tanévét megnyitom.

 

Jó Szerencsét!

 

Prof. Dr. h. c. dr. Faragó Sándor

rektor