Központi Tanévnyitó Ünnepség - Prof. Dr. Faragó Sándor rektor

Tisztelt Szenátus, Tisztelt ünnepi, nyilvános Kari Tanácsülés!

Tisztelt Dékán Úr, Államtitkár Úr, Rektor Úr, Rektor-helyettes Urak, Elnök-helyettes Asszony, Dékán Asszony, Dékán Urak, Tisztelt Díszdiplomás Kollégáink, Kedves Vezetőtársaim, Tanártársaim, Kedves Elsőéves Hallgatóink, Tisztelt Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!

 

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusának ünnepi tanévnyitó tanácsülésén, amelyet ez évben a magyar felsőfokú erdészeti oktatás indításának 200 éves jubileumát ünneplő ERDŐMÉRNÖKI KAR ünnepi tanévnyitó Kari Tanácsülésével kötöttünk egybe. Szeretettel köszöntöm a Kar vezetőit, oktatóit és hallgatóit, s kívánom, hogy újabb és újabb sikereket érjenek el a kar felvirágoztatásában.

Ugyanezeket a jókívánságokat tolmácsolom az APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR felé is, amely az idén 230. tanévét kezdi meg, illetőleg a MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR felé, amely alapításának 190. évfordulóját ünnepli.

Megkülönböztetett szeretettel köszöntöm vendégeinket, mindenekelőtt tiszteletdiplomájukat ma átvevő idősebb firmáinkat. Hivatástudatuk, sikeres életpályájuk erőt ad számunkra is és megsokszorozza elszántságunkat.

Köszöntöm az aranydiplomájukat átvevő 1958-as évfolyamot, akiket az 1956-os forradalom leverése után a történelem kettészakított, de most itt, az Alma Mater szeretete és ragaszkodása újra egyesít. Büszkék vagyunk rájuk, hogy itthon, Sopronban és a Brit Kolumbia Egyetem Soproni Erdőmérnöki Karán szerzett diplomáikkal dicsőséget szereztek nemcsak maguknak, de Sopronnak, az Erdőmérnöki Karnak is. Köszönjük Nektek!

 

Tisztelt ünneplő Közönség!

 

Az ünnepek – különösen az ilyen történelmi távlatokat felmutató évfordulók – rendkívül fontosak az intézmények életében, mert elkerülhetetlenné teszik a számadás készítését, megállásra késztetnek, cselekedeteink, tevékenységünk értékelésére, újragondolásra sarkallnak. Így van ezzel a Nyugat-magyarországi Egyetem is.

Az évszázados múlt számunkra az alapokat, az erkölcsi tartást, a folyamatos felemelkedéshez szükséges biztos hátteret adja. De a múltból csak élni, meríteni kell, abból nem lehet megélni, különösen nem a XXI. század rohanó tempójú világában.

 

„Aki nyilván tudja, hogy az elme három fő tehetsége: a képzelet, az emlékezet és az ítélet tökéletes arányban nincsenek benne egyesülve, az nem fog felemelkedésre vágyni, nem fogja munkássága körének tágulását kívánni.” – írta gróf SZÉCHENYI ISTVÁN.

 

Az emlékezés tehát csak egyike az elme három fő tehetségének, amely a mindenkori szigorú és önvizsgáló ítélet szemüvegén keresztül tudja a legfontosabb emberi tehetséget, a kreativitást, a képzeletet a felszínre hozni.

A képzelet pedig elvezet bennünket a közeli és távolabbi holnapok víziójának megfogalmazásához. Ezt mi, a „Jövőt építünk” jelmondattal fogalmaztuk meg. Az építkezés, a tervszerűség az emberiség egyik legfontosabb, szellemi magas-rendűségét kifejező fogalom, amely egyként magába foglalja a múlt, időt álló eredményeinek restaurációját, mind a kor, szellem és tudásszintjének új alkotásokban megnyilvánuló, jövőtalapozó kreativitását. Ez az építkezés esetünkben nemcsak az anyagi javak felhalmozására – azaz fejlesztéseinkre – irányul, hanem a tudás falainak, erős, erkölcsi habarccsal történő magasítására, amely kiállja minden széljárás, időjárás próbáját, sőt az évszázadok viszontagságait is. Ebben lehet segítségünkre történelmünk tapasztalása, de csak akkor, ha megértjük annak üzeneteit, s képesek vagyunk döntéseink során alkalmazni is azokat.

 

Tisztelt Hallgatóim!

 

A 2008/2009-es tanév – újabb és újabb változtatások miatt – mindjárt a kezdetén, súlyos próbatételek elé állította a magyar felsőoktatást. Nem egy tanévnyitó beszéd feladata mindezek szükségességéről polemizálni, szakmai helytállóságukról majd az utókor meghozza az ítéletet. Nekünk, itt az egyetemen, e feltételek között kell eredményesen dolgoznunk, intézményünk saját – általunk erősen megfontolt, kiérlelt, ezért helyesnek tartott – koncepciója szerinti jövő építésén. Ha jövőt építünk, az nem megy a ma, jövőbe vezető hídjának verése nélkül, az pedig kivitelezhetetlen az evolúciót mozgató hatékony alkalmazkodóképesség híján.

Nem véletlen – Tisztelt Szenátus, Tisztelt Kari Tanácsülés – hogy az evolúciót citálom hasonlatként, hiszen annak egyik legfontosabb ismérve a versengés. Versenyhelyzet jellemzi ma a hazai felsőoktatást, a forrásokért és a hallgatókért folyó verseny. Ahogy minden versenyen – pl. a sportban – értékelik a résztávokon elért eredményeket, úgy nekünk a Nyugat-magyarországi Egyetemen is, időszakonként ezt kell tennünk. Erre adnak alkalmat a tanévnyitók és tanévzárók. A részeredmények a versenytaktika megváltoztatására késztethetnek bennünket, de csak a legfontosabb stratégiai cél – a győzelem, vagy az előkelő helyezés – fenntartása mellett.

A forrásokért folytatott versenyben jól szerepelt eddig is egyetemünk, hiszen az elmúlt három évben 14 milliárd forintnyi beruházással tettük gazdagabbá, egyúttal versenyképesebbé intézményünket.

Bejelentem, hogy a nyár folyamán egyetemünk újabb, csaknem 5 és fél milliárd forintot nyert különböző pályázatokon, amelyek között szerepelnek Európai Uniótól származó, illetve nemzeti források, valamint a gazdasági szférával való együttműködés következtében megnyíló kutatási források egyaránt.

Ennek megfelelően mintegy 2,2 milliárd forint értékben, Egyetemi Laboratóriumi Központot építünk Sopronban, 21 – kutatási, oktatási és szolgáltatási feladatokat ellátó – akkreditált laboratórium létesítésével, illetve a meglévők koncentrálásával, felújításával. Mintegy 330 millió forintot fordítunk Sopronban közgyűjteményi funkciókat ellátó, családbarát épület kialakítására (ez a régi egyetemi uszoda épülete helyén lesz) – a „nyitott intézmény” gondolat jegyében. Mindez nagyhírű gyűjteményeinknek, Európa hírű Botanikus Kertünknek a gyakorlatorientált oktatásba, az ismeretterjesztésbe és az Egyetem PR tevékenységébe történő integrálását segíti elő.

Szombathelyen, a Természettudományi és Műszaki Kar képzéseinek korszerű feltételrendszerét teremtjük meg fél milliárd forintnyi fejlesztéssel. Mosonmagyaróváron 420 millió forintos költséggel gyakorlati oktatási és kutatási helyek létesítésére kerül sor. Győrben, Apáczai Karunkon 350 millió forintból oktatást segítő képzési helyek kialakítása történik meg. Mosonmagyaróvári és győri karunk közösen – az egyik sikerterületünknek számító – turizmus- vendéglátás, valamint a rekreáció, oktatási bázisát fogja megteremteni 380 millió forintból, amely a lótenyésztés és a lovas turizmus összekapcsolásával, az egészségnevelés, illetve terápia területén nyújt majd egyedülálló hazai oktatási-kutatási lehetőségeket. Emellett az egyetem átfogó informatikai fejlesztésére, valamint a bemutatott részprojektek informatikai támogatására további fél milliárd forintot nyertünk.

Közoktatás fejlesztési pályázaton egyenként 150-150 millió forintot nyertünk szombathelyi BÓLYAI JÁNOS Gyakorló Általános Iskolánk és Gimnáziumunk, valamint soproni LEWISZKY ANNA Gyakorló Óvodánk számára.

Az iparral, a gazdasággal fenntartott szoros kapcsolatainkat hadrendbe állítva, korábbi eredményes munkánk alapján 700 millió forintot nyertünk Környezeti Kompetencia Központunk további működtetésére.

Mindez – Tisztelt Hallgatóság – mint mondtam, a versenyképesség fokozása érdekében történik. Ugyancsak a versenyképesség, a szellemi és anyagi források, a tudásvagyon egyesítésének óhaja hozatta meg velünk azt a döntést, amelynek folyományaként a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével létrejött hazánk hatodik legnagyobb egyeteme. Az 2008/2009-es tanév lesz az első teljes év, amelyben az új egyetem működni fog.

 

Tisztelt Vendégeink!

 

A rangsor és a méret hangsúlyozása nem öncélú, nem önmagáért való. A méret minden vonatkozásban erőt jelent és erőt is sugároz. Ha mindehhez tradícióink szerint minőséget is rendelünk, akkor adott a sikerhez vezető út. Az elmúlt időszakban – a Bolognai-folyamat, törvény diktálta keretei jegyében – új felsőfokú szakképzési, alapképzési és szakirányú továbbképzési szakokat indítottunk, mesterszakokat alapítottunk, indításra beterjesztettünk és indítunk is. Az előttünk álló tanév a mesterszakok általános bevezetésének éve lesz, de új szakok indítására keresztfélévben, sőt a következő tanévben is lesz mód. Már ettől a tanévtől 17 mesterszakot és 10 tanári mesterszakot indíthatunk, mintegy 450 hallgatóval. Folyamatban van további 14 mesterszak és 11 tanári mesterszak szakindítási engedélyezési, valamint 5 mesterszak létesítési eljárása.

Öröm számomra, hogy mesterszakok indulhattak Szombathelyen – ezt ígértük az egyesüléskor – a Bölcsészettudományi Karon, valamint a Művészeti-, Nevelés- és Sporttudományi Karon, nemkülönben Győrben az Apáczai Csere János Karon. Mivel Győrben már Doktori Program is működik, a Kar teljesítette az egyetemi karrá válás minden kritériumát. Az elkövetkezőkben minden karon erre az egyetemi kiteljesedésre törekszünk.

 

Tisztelt Szenátus, Tisztelt Kari Tanács!

 

Ez mind szép és jó, mondhatják, de hogy állunk a felvételi létszámokkal? Jelentem, hogy 10 karunkon várhatóan 4200 új hallgató kezdi meg tanulmányait, köztük 2400 fő államilag támogatott, 1800 fő pedig költségtérítéses képzés keretében. Előző 32%-kal, utóbbi 26%-kal magasabb a 2007-es értékeknél, azaz összességében mintegy 30%-kal több új hallgatónk lesz. Államtitkár úr a megmondhatója, hogy ez a mai magyar viszonyok között nem kis teljesítmény.

Meggyőződésem, hogy mindez a korábban részletezett stratégiánk beteljesülésének következménye, s az Önök – Kedves Kollégáim – kiváló oktató-nevelő munkájának termése. Folyamatosan érnek gyümölcsei a 2000-es évek elején meghirdetett – a tudományos minősítettek számának növelését célzó – programunknak is. Az egyetemnek mára csaknem 450 minősített oktatója van. Ez 60% feletti átlagot jelent, amely érték, a régi egyetemi karokon eléri a 70-80%-ot. Ez is messze az országos átlag feletti, alkalmasint élenjáró pozíció.

Nem tagadjuk, sokféle eszközt felhasználtunk karaink, egyetemünk képzéseinek népszerűsítésére, megismertetésére. Valljuk, a jó bornak is kell cégér. Úgy tűnik ennek is meg lett a gyümölcse.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem bizakodva kezdheti el a 2008/2009-es tanévet. Tudva tudjuk azonban, hogy ez a tanév is csak egy állomás, ezek az eredmények is „részidős” eredmények a versenyben. De mivel „Jövőt építünk”, így nem ülünk a babérokon, járjuk saját utunkat, azt a jövőbe vezető utat, amelynek elejét évszázadokkal ezelőtt elődeink tapostak ki számunkra. A mi felelősségünk, hogy ez az út, széles, jól járható legyen, s mindig célhoz érjen.

 

Tisztelt Szenátus, Tisztelt Kari Tanácsülés!

 

A nyár folyamán fájdalmas veszteség érte Egyetemünket. Elhunyt GIDAI ERZSÉBET Professzor Asszony, a Közgazdaságtudományi Kar alapító dékánja, a kar Doktori Iskolájának vezetője. Professzor Asszonyt az Egyetem saját halottjának tekintette, s mély részvét mellett temettük el Budapesten, a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben. Meghatározó tanári személyisége, impulzív egyénisége hiányozni fog. Emlékét tanítványainak, vezető- és munkatársainak emlékezete, de mindenekelőtt alkotása, a Közgazdaságtudományi Kar őrzi.

Egyetemünk több karán is vezetőváltásra került sor, illetve az elkövetkező hónapokban kerül majd sorra.

Új dékán vezeti JEREB LÁSZLÓ Professzor személyében a Faipari Mérnöki Kart, és Dr. MÉLYKÚTI GÁBOR egyetemi docens személyében a Geoinformatikai Kart. Amikor elődeikhez hasonló eredményes munkát kívánok nekik és stábjaiknak, egyúttal köszönöm az előző dékáni vezetések munkáját, mindenekelőtt MOLNÁR SÁNDOR Professzor és MÁRKUS BÉLA Professzor meghatározó vezetői tevékenységét. Az általuk kijelölt magas mérce legyen az új vezetők számára a meghaladni kívánt cél. Az elkövetkező hónapban kerül betöltésre a Savaria Egyetemi Központ mindhárom karának dékáni posztja. Biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk azokat a személyeket, akik a legteljesebb értelmű szombathelyi egyetemmé válás vezéregyéniségei lesznek.

E helyről köszönöm meg minden nyugállományba vonult munkatársunknak az egyetem érdekében végzett munkáját, kívánok nekik egészségben eltöltendő boldog nyugdíjas éveket. Egyként köszöntöm új munkatársainkat is. Legyen munkahelyük aktív életük végéig tartó igazi hivatás, önmaguk boldogulására, hallgatóik épülése és egyetemünk dicsőségére.

Bejelentem, hogy Dr. PÁPAI LAJOS győri római katolikus megyéspüspök a tavaly Sopronban alapított egyetemi lelkészség vezetőjévé HENCZEL SZABOLCS atyát nevezte ki. Kívánjuk, hogy léleképítő munkája erősítse egyetemünket és hallgatóságunkat, erkölcsi tartást adva és embertársaink szeretetére sarkallva. Egyúttal köszönöm KÁLMÁN IMRE atya egyéves szolgálatát, elismerve eredményeit a pasztorációban.

 

Kedves Elsőéves Tanítványaink!

 

Számunkra az emberek közt oly vágyott harmónia megtestesülését a selmeci-soproni hagyományok összetartó ereje, semmivel sem pótolható jellemformáló hatása jelenti, amelyet évszázadok eredményes gyakorlata, tapasztalata bizonyított. Ugyanezt élhetik meg hallgatóink majd valamennyi városunkban. E szellem eredményes munkálkodását felhőtlen, érdeknélküli barátságok kialakulása, a feltétel nélküli segítség, támogatás, a kölcsönös megértés és szeretet vezérli és tükrözi. Ezzel válik az itt töltött időszak életüknek legszebb és mindvégéig visszavágyott periódusává.

Hisszük és hirdetjük, hogy jobb, szebb, emberibb egyetemistának lenni nálunk, mint bárhol másutt e hazában. Elődeink kivétel nélkül nagy tisztességnek tartották, hogy ebben az Alma Materben tanulhattak. Legyenek Önök is büszkék erre!

 

Kedves Munkatársaim, Tanítványaink!

 

Tanácsülésünk végén, kérem, hallgassák jó szívvel azokat a gondolataimat, amelyekkel az elmúlt 6 évben minden tanévnyitó beszédemet zártam, s az Önök bizalmából most hetedszerre ismételhetek meg.

„Kövessük elődeink példáját, fonjuk szorosabbá kötelékeinket mind az öt városban, mind a tíz karon, s akkor bármekkora feladatok tornyosulnak előttünk, képesek leszünk azokat leküzdeni, bármilyen árnyak vetődnek ránk, képesek leszünk azokat megvilágosítani, s akkor valóban fényes jövő vár itt ránk a Nyugat-magyarországi Egyetemen. E szellemben szolgáljunk tovább az új tanévben. Ehhez kérem –Himnuszunk szavait idézve – Isten áldását minden oktatónkra, hallgatónkra és Alma Materünkre.”

A jubiláló Erdőmérnöki Karnak – vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak – pedig egykori diákjaként, vezetőjeként és jelenlegi professzoraként kívánok további sikereket, újabb 200 évet az egyetem rektorának és vezetésének feltétlen támogatása mellett.

E gondolatok jegyében a Nyugat-magyarországi Egyetem 2008/2009-es tanévét megnyitom.

 

Jó Szerencsét, Üdv az Erdésznek!

 

Prof. Dr. Faragó Sándor

rektor

 

Sopron, 2008. szeptember 9.