Évzáró 2007

Sopron, 2007. június 29.

Tisztelt Szenátus, Tisztelt ünnepi, nyilvános Kari Tanácsülés!

Tisztelt Dékán Úr!

Tisztelt Alpolgármester Úr,

Kedves Vezető és Tanártársaim!

Kedves Szülők és hozzátartozók, Tisztelt Vendégeink és mindenekelőtt Kedves diplomát átvevő Tanítványaink!

 

Hagyományainknak megfelelően a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusának tanévzáró tanácsülését mindig valamelyik kar diplomaátadó kari tanácsülésén tartjuk meg. Az idén sincs ez másként, így köszönthetem most Önöket a Közgazdaságtudományi Kar ünnepi rendezvényén.

 

Az Egyetem rektorának megtisztelő kötelessége, hogy a tanév végeztével összegezze az intézmény tevékenységét. Mielőtt ezt megtenném, azonban emlékeznünk kell! Emlékeznünk Egyetemünk nagy-nagy veszteségére. Felfoghatatlan és megváltozhatatlan, hogy június 25-én elhunyt MÉSZÁROS KÁROLY Professzor, egyetemünk általános-rektorhelyettese, az Erdőmérnöki Karnak korábban két cikluson át dékánja, a Matematikai és Ökonómiai Intézet igazgatója. Koncepciózus vezető, kiváló oktató, kutató, nagyszerű ember és barát volt. Mélységes űrt hagy maga után! Ma még fel sem tudjuk mérni hiányát. Osztozunk a Család gyászában! Emléke mélyen él szívünkben, soha nem feledjük! Búcsúztatása július 2-án, hétfőn 15.00 órakor lesz az egyetem főépületének aulájában, temetése pedig 16.00 órakor a bánfalvi hősi temetőben. Kérem, álljunk fel, és emlékezzünk rá!

 

Tisztelt ünnepi szenátusi és Kari Tanácsülés!

A tanév értékelése azért is szép és felemelő feladat a számomra, hiszen a most lezárásra kerülő 2006/2007-ös tanév kapcsán sok eredményről számolhatok be Önöknek.

Nehézségeink a hátunk mögött hagyott tanévben is voltak, de mi minden körülmények között, tudásunk legjavát adva tettük hivatásunkból fakadó dolgunkat. Eredményeink említésének sorát – különös tekintettel a mai diplomaátadó ünnepségünkre – mindenekelőtt végzős hallgatóink számával, a záróvizsgát tett csaknem 2100 jelölttel, s a közülük – mivel teljesítették nyelvvizsga kötelezettségüket - oklevelet kapó 1450 ifjú emberrel kell kezdenem. Személyesen, egyenként is osztozom örömükben, boldogságukban. Ha tehetném, megszorítanám mindannyiuk kezét, s velük együtt, érettük sokat áldozó, s most áldozatuk megtestesülését megélő valamennyi szülő kezét is. Az Önök sikerei a mi sikereink is, az Önök öröme a mi örömünk is, az Önök boldogsága a mi boldogságunk is.

 

Kedves Végzős Hallgatóink!

Biztos vagyok abban, hogy az Önök érzéseivel is találkozik, ha mindezt a köszönet szavaival is megerősítem. Köszönöm minden vezetőtársamnak, oktatótársamnak, valamennyi munkatársamnak elhivatottságát, becsületes – és mint láttuk eredményes – munkáját, az Alma Mater feltétel nélküli szolgálatát, szeretetét. Köszönöm a szülőknek, hozzátartozóknak, hogy Önökkel együtt úgy döntöttek annak idején, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetemet választják tanulmányaik színteréül, s annak folytatása során mindebben partnereink voltak. Látva a felszabadultan örömteli tekinteteket, ennél szebbet, jobbat aligha tehettünk volna. Nekünk pedagógusoknak ez az igazi elégtétel, s a mindennapi gondokon annak tudatában vagyunk képesek felülemelkedni, hogy amit teszünk, azt boldogságosztó hivatástudattal tesszük.

 

Tisztelt Ünnepi Tanácsülés!

Az elmúlt tanévben tanártársaimnak és diákjainknak egyaránt új kihívásokkal kellett szembenézniük, hiszen 2006 őszén általánosan bevezetésre került Magyarországon a lineáris, kétciklusú képzés. Egyetemünk korábban valamennyi – oktatási lehetőségeinkhez illeszthető – alapszak indítására beadta a szükséges dokumentációkat, amelyeket a Magyar Akkreditációs Bizottság megvizsgált, támogatott, az Oktatási Miniszter pedig engedélyezett. Így egyetemünk valamennyi – szám szerint 28 – tervezett 3-3,5 éves alapszakot el tudta indítani 2006-ban. Emellett 2007 elején a művészeti képzés területén három – építőművész, formatervező művész és tervező grafikus – az agrárképzési területen további egy, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök alapképzési szakindítási engedélyt kaptunk. Nem tétlenkedtünk a mesterszakok szakalapítási és szakindítási dokumentációinak összeállításával sem, a legtöbb esetben, elit társaságban, a legjobb hazai egyetemekkel konzorciumokban társulva. A 2006/2007-es tanév során, az agrárképzési szakterületen már 3 mesterképzési szakra – természetvédelmi mérnök, vadgazda mérnök, élelmiszer-biztonsági és –minőségi mérnök – megkaptuk a szakindítási, a birtokrendező szakra pedig a szakalapítási engedélyt. A mesterképzésben való részvétel – Tisztelt Végzős Hallgatóink – valamennyi korábban főiskolai, vagy egyetemi diplomát szerzett állampolgár, így mától az Önök számára is nyitott. Éljenek ezzel a lehetőséggel a saját szakterületeiken.

Egy Egyetem minőségi oktatásának csúcsát a doktorképzés jelenti. Mind a négy doktori iskolákkal rendelkező karunkon, a kari tanévzárókon vették, vagy veszik át a tudományos munkában igazolt előmenetelt mutató kollégáink, a doktori, PhD cím viselésére jogosító diplomájukat. Rájuk különösen büszkék vagyunk, hiszen Ők biztosítják a magyar tudományosság, a felső- és közoktatás, valamint egy jól prosperáló nemzetgazdaság aranyfedezetét. Hat doktori iskolánkban összesen 181-en tanultak nappali, esti vagy egyéni képzés keretében. Egyetemünk karainak tanévzáróin doktori iskoláink 30 új doktorát avatjuk. Közülük ketten a Roth Gyula Erdészet- és Vadgazdálkodás-tudományi Doktori Iskolában, hárman a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskolában, hatan a Cziráki József Faanyagtudományok és Technológiák Doktori Iskolában, tizenhárman a Gazdasági Folyamatok elmélete és Gyakorlata Doktori Iskolában, hárman Az állati termék előállítás biológiai, technológiai, ökológiai, takarmányozási és ökonómiai kérdései Doktori Iskolában, és ugyancsak hárman a Precíziós növénytermesztési módszerek Doktori Iskolában fejezték be eredményesen tanulmányaikat, s védték meg értekezésüket.

Oktatásunk elképzelhetetlen a tudományok hatékony művelése nélkül. Egyetemünk az elmúlt tanévben összesen 57 pályázatot nyújtott be a különböző Irányító Hatóságok felé, s ebből 39 bizonyult eredményesnek. A pályázatok útján elnyert támogatások összértéke – a megelőző időszak erre a tanévre eső adatait is figyelembe véve – meghaladta az 1,3 milliárd forintot, ami a megvalósításban és forrásaiban gyakran többéves futamidejű, nyertes pályázatok egy éves pénzügyi eredménye. Mindezt egyértelműen kutatói tevékenységünk elismertségét igazolja, lehetőségeit növeli, de egyúttal felelősségét is fokozza. Az Erdészeti- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont működése, amelyet az első kiírási körben egyedüli egyetemként nyertünk el a Dunántúlon, beváltotta a hozzá fűzött reményeket mind a mi részünkről, mind a megbízó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal értékelése szerint. Ugyanezt mondhatom el a mindössze néhány helyen alapított Környezeti Kooperációs Kutatóközpontunkról is. A kutatás eredményei persze nemcsak a tudomány előrehaladását, a nemzetgazdaság erősödését szolgálják, hanem kutató-oktatóinknak is napról napra nyújtanak új kutatási élményeket. Ezek nélkül ugyanis nincs hiteles oktatói munka, nincs hiteles felsőoktatás. Oktatóink – ez is a Bolognai folyamat része – járják az országot-világot, kiterjedt hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszert építve, a saját eredményeiket és a másutt ellesett tudást ötvözve tudják átadni tanítványaiknak ismereteiket, még hitelesebbé, színvonalasabbá téve az oktatást. Büszke vagyok arra, hogy egyetemünk oktatógárdája több mint 50%-ban minősített, de néhány karon ez az arány megközelíti, vagy meghaladja a 80%-ot! Az elmúlt tanévben is többen szereztek MTA doktora, illetve PhD tudományos fokozatokat.

 

Tisztelt Ünnepi Tanácsülés!

Egy évvel ezelőtti hasonló évértékelésemben azt mondtam: „Építkezünk, hogy építkezhessünk! Építkezünk, mert építkeznünk kell, hiszen hosszú évtizedekig a támogatottak sorában mindig az utolsók között voltunk. Városaink a határsávban helyezkedtek el, s az 1956-os soproni és óvári forradalmi szerepvállalásunk miatt nem tartoztunk a korábbi rendszer kegyeltjei közé.”

Valóban, az elmúlt tanév a fejlesztéseink megvalósulásának éve is volt.

A döntően EU finanszírozású HEFOP pályázat révén, 1,2 milliárd Ft-hoz jutottunk, amellyel a soproni campus „C” épületének – a Kémiai és Termőhelyismerettani Intézetnek –, az Alkalmazott Művészeti Intézet Design Centrumának felújítását, a Benedek Elek és az Apácai Csere János Karok egy-egy épülete tetőtér beépítését, Mosonmagyaróváron a Szigetközi Kutatóközpont megépítését, továbbá egy széleskörű informatikai fejlesztést tudunk megvalósítani. A győri hallgatói teret már átadtuk.

2005 elején az Oktatási Minisztériummal aláírt mintegy 5 milliárd Forintos oktatási PPP megállapodásunk értelmében, Sopronban az Egyetem főépületét, valamint mindkét kollégiumot teljesen felújítottuk, ősszel birtokba vehetik oktatóink és hallgatóink valamennyit. Megvásároltuk, átalakítottuk és már használatba vettük a volt gépipari technikum épületét. Nyolc előadótermes épületet építünk az Erdőmérnöki Kar számára az Erzsébet Kertben, amely ugyancsak szeptemberben kerül átadásra. E forrásból kerül kialakításra a Közgazdaság-tudományi Kar belső udvarterében két nagy előadóterem és egy aula. Tanévnyitóinkat szeptemberben már ott fogjuk tartani. Mosonmagyaróváron az Élelmiszertudományi Intézet nagy épület-rekonstrukciójával javítottuk az oktatás és kutatás feltételeit. E munkák részben befejeződtek, részben a nyár folyamán történnek meg a műszaki átadások! Hasonló konstrukcióban épül mintegy 2 milliárd Forint értékben egy 320 férőhelyes tanszálloda és kollégium Apáczai Csere János Karunkon. Ugyancsak Győrben megvásároltuk és továbbképzési központtá fejlesztettük egy volt szakközépiskola patinás épületegyüttesét, amelynek átadása ez év elején ugyancsak megtörtént.

Az elmúlt tanév második szemeszterben már birtokba vehették hallgatóink a soproni Baross úti új 400 ágyas diákhotelünket, amely ugyancsak PPP konstrukcióban valósult meg mintegy 2 milliárd Forintos bekerülési költséggel.

Befejeződtek az Alkalmazott Művészeti Intézet Deák téri épületének külső felújítási munkálatai, mintegy 350 millió Ft-os saját keretből, s az év végére – immár minisztériumi támogatással befejeződik a belső felújítás is. Büszke vagyok, hogy Sopron egyik legszebb középületében sikerül a mára méltán hírnevet szerzett művészeti képzésünk munkafeltételeit megteremteni.

Székesfehérváron a főépület oktatási célú bővítése befejeződött, a korszerű épületszárnyat tavasszal át is adtunk, s hamarosan befejeződnek a Geoinformatikai Tudásközpont és a kollégium rekonstrukciós munkálatai is.

Összesen mintegy 13 milliárd Forintnyi felújítás és beruházás valósul meg őszig. Büszkén állapíthatom meg, hogy egyidőben intézményünkben még soha ilyen mértékű fejlesztés nem történt. Tettünk mindezt versenyképességünk fenntartása, az oktatás feltételeinek minőségi javítása érdekében, azért, hogy munkatársaink és hallgatónk a lehető legjobb körülmények között gyakorolhassák hivatásukat, illetve szerezhessék meg, a jövőjüket megalapozó tudást.

Reméljük, mire a diplomájukat most kézhez vevő hallgatóink visszatérnek hozzánk, már élvezhetik a fejlesztések minden gyümölcsét, egyszersmind köszönöm az építkezési munkák során elszenvedett kellemetlenségek iránti toleranciát.

 

A bemutatott szellemi és tárgyi gyarapodás is elősegítette, hogy egyetemünk, karaink, szakjaink és intézeteink a tavasz folyamán sikeresen átesetek a Magyar Akkreditásiós Bizottság akkreditációján. Bár a végleges, írásos értékelés csak ősszel kerül kezünkbe, a látogatóbizottságok szóbeli értékelései alapján bizonyosnak mondható a magas minősítésű értékelés, amely egyértelműen igazolja minden erőfeszítésünket. Az akkreditáció előkészítése során nyújtott áldozatos munkájukért vezetőtársaim, és valamennyi munkatársam fogadja köszönetemet és nagyrabecsülésemet.

 

És építkeztünk akkor is, amikor – hosszadalmas megelőző versengés után – megkezdtük tárgyalásainkat a szombathelyi BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLÁVAL való egyesülésről. Mintegy féléves munka után elkészültek az egyesülés dokumentumai, azt szenátusaink elfogadták, s beterjesztettük főhatóságunkhoz. A tervek szerint a Parlament őszi ülésszakán dönt az egyesülésről, s 2008. január 1.-én megkezdheti működését az új, de változatlanul soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem, amelynek – a törvény adta lehetőséget kihasználva – lesz egy háromkarú szombathelyi SAVARIA EGYETEMI KÖZPONTJA is. Az új egyetemnek tehát 5 városban 10 kara és mintegy 24 ezer hallgatója lesz, amelyet Magyarország hatodik legnagyobb egyetemeként tarthatjuk majd számon.

 

Építkezünk, hogy építkezhessünk – mondtam az imént. Szemünk előtt ezért mindig egy jól prosperáló, elismert, valóban harmadik évezredbeli Egyetem képe lebeg, s meg is fogjuk azt valósítani! S ez lesz a mi igazi építkezésünk!

 

Tisztelt Hallgatóim!

Selmeci-Soproni-Óvári-Győri hagyományokra épülő Egyetemünkön – szemben más intézményekkel – a hallgató nem az oktatási folyamat eszköze, hanem minden tevékenységünk célja, társunk az oktatásban, a személyiség kifejlesztésében, a nemzet jövőjének megalapozásában. Köszönöm hallgatóinknak, a Hallgatói Önkormányzatoknak mindennek megértését, az együtt gondolkodást és a közös, eredményes munkát.

 

Tisztelt Ünnepi Tanácsülés!

E tanév az évfordulók és megemlékezések éve is volt. Ősszel ünnepeltük az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 évfordulóját. Egyetemünk emelkedett méltósággal, háromnapos rendezvénnyel idézte fel XX. századi történelmének azon dicsőséges napjait, amikor is ifjúságunk és tanári karunk hősies helytállása révén Egyetemünk immár másodszor írta be nevét aranybetűvel Sopron történelemkönyvének lapjaira. Fájdalom, hogy akkor sok hallgatónk és oktatónk emigrációba kényszerült.

Legtöbbjük számára a kanadai kormány, a kanadai nép adta meg a lehetőséget az együtt maradásra, tanulmányaik magyar nyelven való befejezésére. Alig két hete vettünk részt vezetőtársaimmal Vancouverben a University of British Columbia-n azon az ünnepségsorozaton, amely a Sopron Faculty of Forestry alapításának 50. évfordulójára emlékezett. Büszkeség volt hallani egykori tanítványaink megbecsülését, elismerését, megtapasztalni kitörölhetetlen szerepüket Kanada modern kori erdőgazdálkodásának és faiparának, valamint tudományos életének formálásában. Jelenlétünk annak is ismételt kinyilvánítása volt, hogy őket a soproni Alma Mater testéből való, elidegeníthetetlen résznek, sajátunknak tekintjük.

 

Tisztelt Vendégeink!

Köszönöm egyetemi városaink vezetőinek és testületeiknek a felénk irányuló figyelmet, különösen Sopron megyei jogú város vezetésének és Önkormányzatának széleskörű támogatását.

Végül, de nem utolsó sorban köszönöm az OKTATÁSI MINISZTÉRIUM felsőoktatásért felelős vezetőinek – MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár úrnak, továbbá SZÖVÉNYI ZSOLT főosztályvezető úrnak és RÁDLI KATALIN főosztályvezető-helyettes asszonynak – mindenkor megértő segítségét, amivel egy nagy múltú intézmény jelenén, és különösen virágzó jövőjén fáradozó oktatói testületünk számára, elérhető közelségbe hozták a megalapozott jövőt.

 

Tisztelt Tanártársaim!

Kívánok Önöknek, kívánok Nektek a jól megérdemelt munka után, pihenést, feltöltődést hozó megérdemelt nyári vakációt, hogy újult erővel állhassunk fel ősszel a katedrákra.

 

Kedves Búcsúzó Tanítványaink, Kedves Kollégáink!

Kívánok Önöknek, Kívánok Nektek az életben jó munkahelyeket, munkasikereket, szép, kiegyensúlyozott családi-háttéren alapuló boldog, megelégedett magánéletet. A jövőbeni viszontlátás reményében Isten áldását kérem utatokra.

 

Ezen gondolatok jegyében a Nyugat-magyarországi Egyetem 2006/2007-es tanévét bezárom. Jó Szerencsét!

 

Sopron, 2007. június 29.

Prof. Dr. Faragó Sándor rektor